Kérdőív egyénre szabott keveréküveghez

1. Gondolatai mindig máshol járnak, kevés érdeklődést mutat a körülötte történő dolgok iránt.

   Belsőleg vagy külsőleg szennyezettnek, tisztátalannak érzi magát. Túlzásba vitt rendszeretet.

   Belső neheztelés, elkeseredettség, „sorsának áldozata”. Cserbenhagyottnak érzi magát.

   Domináns, érvényesíteni kell az akaratát.

   Elbizonytalanodik, befolyásolható, ingatag, főleg ha új élethelyzetbe lép.

   Mély melankolikus (depresszió, rosszkedv)  periódusok váltják egymást hirtelen minden látható ok nélkül.

   Bosszúsnak, dühösnek, gyűlölködőnek, irigynek, féltékenynek érzi magát. 

   Az ember igyekszik gyötrő gondolatait és belső nyugtalanságát a vidám és gondtalanság álarca mögé rejteni.

   Mindig ugyanazokat a hibákat követi el, mert nem dolgozza fel a tapasztalatait, így nem tanul belőlük.

   Magával van elfoglalva, állandóan igényli a beszélgetést, „segítségre szoruló gyermek”.

   Fokozott vagy alaptalan bűntudata van, szemrehányásokat tesz önmagának, bátortalan.

   Túlbuzgóan ügyködik a jó cél érdekében, s közben kimeríti minden erejét.

   Belefáradt a hétköznapok taposómalmába.

   Önbizalomhiány következtében fél a kudarcoktól. Kisebbrendűségi komplexus.

   Levert és kimerült, aki mindenek dacára rendíthetetlen, soha nem adja fel.

   Félénkség, bátortalanság, megnevezhető sajátos félelmek, „félelem a világtól”.

   Gyenge akaratú, túlzottan reagál mások kívánságaira, képtelen neme mondani.

   Vágyakozik az elmúlt dolgok után, sajnálkozva mereng a múlton, nem a jelenben él.   

   Megmagyarázhatatlan, sejtelmes szorongás, előérzet, titkos rettegés valamiféle fenyegető szerencsétlenségtől.

   Előítélet, intolerancia. Anélkül ítélkezik, hogy megpróbálná beleképzelni magát mások érzésvilágába.

   Nem bízik a megérzéseiben, intuíciójában, inkább másoktól kér tanácsot.

   Félelem a belső elengedéstől, az őrülettől, a lelki rövidzárlattól, a féktelen indulatkitörésektől.

   Kisajátító érzelmi igények. Mindenbe beleavatkozik, manipulál másokat, úgy érzi nem kap elég szeretetet és elismerést.

   Múló érzés, hogy feladatai, ill. a rá háruló felelősség meghaladja erejét.

   Szkeptikus, kétkedő, pesszimista, könnyen csüggedő. Ha nem sikerül valami elsőre feladja.

   Reménytelenség, a „ hiszen úgysincs már  értelme” érzés.

   Szellemi fáradtság, átmeneti vagy hosszan tartó lelki erőtlenség.

   Türelmetlen, ingerlékeny, eltúlzott reakciók. Nem bírja elviselni mások lassúságát.

   Teljesen kimerültnek érzi magát, rendkívüli testi-lelki fáradtság.

   Túlzott féltés és aggodalom másokért, túl erős belső kötődés.

   Pánik és rémület, rendkívül heves félelmi állapotok.

   Szigorú és merev nézetek, elfojtott szükségletek, túl kemény önmagához.

   Határozatlan, szeszélyes, kiegyensúlyozatlan. Véleménye és hangulata percről percre változik.

   Testi, lelki vagy szellemi sokkok utóhatásai, függetlenül attól. hogy valamikor régen vagy a közelmúltban történtek.

   Mélységes kétségbeesés. Úgy véli, hogy teherbíró képessége végére jutott.

   Belső elzárkózás, büszke visszafogottság, elszigetelődő fölényesség.

   Bizonyos gondolatok keringenek szakadatlanul a fejében, nem tud szabadulni tőlük.

   Határozatlan a célkitűzéseiben, elégedetlen, mert nem lel rá életfeladatára.

   Közöny, egykedvűség, beletörődés, belső feladás, semmi sem érdekli.

   A problémáit egyedül oldja meg, nem szereti másokkal megosztani.

   Fél, hogy idegességében olyat tesz, amit később megbán.

   Képtelen tanulni, minden kiesik a fejéből.

   Elkerüli a vitákat, konfliktusokat.

   Észreveszi mások hibáit, ami idegesíti.

   Túlreagálja a helyzetet, gyakran pánikba esik.

elözö: Adagolás
következö: Kérdőív szűkítése